(Sebastian szemszöge)

– Evelyn a féltestvéred – mondtam halkan.

Seraphina némán meredt rám egy örökkévalóságnak tűnő ideig... aztán újra visszaült a székbe... és nevetni kezdett.

– Nem is tudtam, hogy egy ilyen helyzetben tudok ennyire nevetni. Köszönöm, Sebastian.

– Seraphina?

– Ez tényleg jó vicc volt. Majdnem elhittem.

– Seraphina, szerelmem, én nem viccelek – mondtam komolyan.

Seraphina