[Genevieve nézőpontja]

– NE ÉRJ HOZZÁM A KIBASZOTT KEZEDDEL!!!

Az egész ház elcsendesedett. A közvetlen közelben mindenki abbahagyta, amit épp csinált, és arra fordult, hogy megbámulja azt a nevetséges látványt, ahogy kapálódzom, hogy kiszabaduljak Sebastian szorításából.

Küzdöttem, és addig erőlködtem, amíg a karjaim már fájni kezdtek. Arthur olyan gyorsan lépett be a házba, ahogy csak tudott.

–