Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Sóhaj hagyja el az ajkamat. Egyszerűen döbbent vagyok.
Persze Sebastian csak azért mondja ezt, mert túl sokat ivott. A szemhéja elnehezedettnek tűnik, a hangja pedig kásás. Talán annyira részeg, mint amikor azt mondta, hogy csak barátoknak kellene lennünk.
De most valami más. Az a hevesség Sebastian tekintetében, ahogy olyan mohósággal ér hozzám… Mintha káosz uralkodna az elméjében, és bár örömmel