~ Seraphina ~

– Mi van, ha már ettem? – kérdezte morgolódva, miközben beült a sofőr melletti ülésre.

Alistair, aki elegáns, méretre szabott öltönyében élesnek és határozottnak tűnt, átnyújtott neki egy papírzacskónyi ételt. Mint mindig, most is könnyedén higgadtnak látszott; illata halvány volt, mégis ellenállhatatlan, és minden mozdulata csendes tekintélyt sugárzott. – Örülök, hogy nem így történ