Hármasban időztünk az erkélyen, óráknak tűnt, amíg ott ültünk. Ruby-nak egyértelműen szüksége volt egy kis távolságra az anyjától, és én örömmel tettem a kedvére. Úgy beszélgettünk és nevettünk, mint régen, mint mielőtt ez az egész dráma elkezdődött volna.

Nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy Ruby lassan elsodródik kettőnktől. Gyűlöltem ezt az érzést, és bárcsak elfojthattam volna, de ehelyett