Victoria megáll, elgondolkodik, majd megrázza a fejét. – Mégis milyet? Nincs mit adnom neked, Sebastian – mondja. – Elhozom őket, hogy láthasd, megígérem. Kérlek, csak engedj haza hozzájuk.

A kétségbeesés a hangjában teljesen összeszorítja a gyomrom.

– Mondd el, hol vannak. – Az ételére mutatok a dohányzóasztalon; ő felsóhajt, odasétál, és helyet foglal a velem szemben lévő fotelben.

– Legalább az