Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Apám felvicsorog, és visszaüt. Sebastian azonban gyorsabban mozog, látja előre a támadást, mielőtt újra lecsapna. Kezei megragadják apám ingét, magához rántja, és lefejeli. A fejük összecsapódásának visszhangzó reccsenése a fogaimig hatol, ahogy apám úgy zuhan a földre, mint egy krumplis zsák. Cane-ből kitör a nevetés, amitől felé kapom a fejemet. Felemeli a poharát, és bólint.

– Hát, azt hiszem,