-Sera-

Alaric lassan feláll a kanapéról, tekintetét az ajtóra szegezve. Egy ujjal a szájához jelezve csitít engem. Nincs okunk feltételezni, hogy ez ellenséges szándékú, mivel kopognak az ajtón, de sosem lehet elég óvatos az ember.

Mindketten az ajtóhoz állunk, és Alaric gyorsan kinyitja, mindketten készen arra, hogy ráugorjunk arra, aki ott van.

Elden az.

Alaric kifújja a levegőt, én pedig ellazu