-Sera-

Erősen behunyom a szemem, nem akarok többé tanúja lenni ekkora kegyetlenségnek. Amikor újra kinyitom, kikerültem abból a szörnyű tömlöcből; a nagyanyám és a nagynéném aggódva hajolnak fölém. Egyikük a fejemre teszi a kezét, vigasztalva engem.

*Sajnálom, drágám, de meg kellett mutatnunk neked, mivé lett a fajunk. Apád jól megértette, hogy ilyen ürügyek alatt nem létezhetünk tovább. Az Ősan