Lucius látása elhomályosult a dühödt haragtól, miközben utat tört magának az ellenségek során át. Emberi énje háttérbe szorult, miközben torkokat, szíveket, végtagokat és mindent kitépett, ami csak széttéphető volt.

Fogai és karmai mindenbe és mindenkibe belemélyedtek, tekintet nélkül bármire. Vad ösztönei irányították minden mozdulatát, lehetővé téve számára, hogy előre megérezze a támadásaikat,