3.

A fenevad úgy festett, mint a puszta düh szülötte, akit a megtestesült gonoszság képére és hasonlatosságára formáltak. Szemei vörös tócsákként izzottak, agyarait kivillantotta, ugrásra készen. Hangos morgás hasított a levegőbe, amint előrelendült, karmai a levegőt tépték. Genevieve érezte az erejét, a haragját, a gyűlöletét, amely valami olyanra irányult, amit jelenleg nem tudott kivenni, de ké