Az éjszaka néma csendjében, amikor a világot sötétség burkolta és minden elcsendesedett, Genevieve kikelt az ágyból. Eljött az idő.

Tudta, mit kell tennie. A kötelességtudat lüktetett az ereiben, ez hajtotta el az ágy melegéből.

Némán csusszant ki a takaró alól, lopakodó kecsességgel mozogva, vigyázva, nehogy felkeltse Cassiust a békés szendergésből. Még egy utolsó pillantást vetett alvó társára,