Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Az egész kibaszott világ.

– Reméltem, hogy a társamnak lesz egy vad oldala. Most már csak ki kéne juttatnom minket ebből. – Az egyik keze karmokká változik, és óvatosan elkezdi vagdosni a köteleket, amíg azok teljesen meg nem lazulnak, de én nem mozdulok le róla. Nem, miközben a kezeim a mellkasán pihennek, és érzem, hogy a szívverése felgyorsul az érintéstől. A kötelékünk ismerős zsongása áramlik