Kiválasztva, nem kisajátítva.

A fájdalom úgy csap le rám, mint a villámcsapás. Minden csontom egyszerre törik szilánkokra – egy izzóan fehér reccsenés, ami végigcikázik a koponyámon, le a gerincemen, bele minden remegő végtagomba. Sikolyom visszhangzik a kőfalakról, állati és nyers, ahogy a látásom darabokra hullik. A levegő égeti a bőrömet, egyszerre hólyagosít és fagyaszt, a vér és az ózon szaga