Azt a rohadt.

**Elliot**

Valami ráz engem. Erősen. Az első ösztönöm a harc. A kezem már azelőtt kilő, hogy az agyam egyáltalán felfogná a helyzetet, ujjaim meleg bőrre fonódnak, csípőre – mi a fene? A szemem kipattan. Macey térdel felettem, a haja egy kócos glória, a pólóm alig takarja a combját. Úgy vigyorog le rám, mintha maga a nap döntött volna úgy, hogy a mellkasomra ül.

„Mi... mi történik?”