Ophelia nézőpontja

A vihar hajnal óta morgott a Silvercrest ősi földjei felett – nehéz, nedves mennydörgés, olyan, amitől még a sokat tapasztalt farkasok is nyugtalanná válnak a bőrük alatt. Mire Sterling és én összekuporodtunk a szobájában, pletykálkodva és egymást ugratva a lámpák lágy, borostyánszínű fényében, az odakinti felhőszakadás ezüstös víz és dörgő égbolt elmosódott foltjává változtatta