Rowan szemszöge

Tristan szobájában ébredtem. Megint.

Az első dolog, amit megláttam, Rhea volt, aki az ágy szélén ült, és egy vattapamaccsal gyengéden hűvös kenőcsöt pötyögtetett az arcomon lévő duzzanatra. A szeme tele volt aggodalommal.

Amikor észrevette, hogy ébren vagyok, közelebb hajolt, és némán formálta a szavakat.

– Rowan kisasszony, fáj még valamije?

A hangja tompa volt és távoli. A pofon,