Rowan szemszöge

Ránéztem, és a tekintetemben nem volt egyetlen rezdülésnyi érzelem sem – csak egy csendes, élettelen űr. Egy halott tó a bensőmben.

Egy pillanat múlva lassan leengedtem a lábam, és felé fordultam. A hangom rekedten jött ki, mintha csiszolópapírral kaparták volna végig a torkom.

– Ha nem akarsz beavatkozni a sorsomba, akkor miért vagy itt, hogy megállíts?

A férfi beleszívott a cigar