Külső szemszög

Az a sok évnyi fájdalom, igazságtalanság és néma kétségbeesés végül úgy tört ki belőle, mint a víz egy gát mögül, ami már nem bírta tovább a nyomást. Rowan zokogása nyersen és szívbemarkolóan visszhangzott a szobában, minden egyes sírás a kínok szilánkjait rántotta a felszínre. Vállai hevesen rázkódtak, ahogy a hímzőasztalra borult, ujjait még mindig vér szennyezte a korábbi szúrást