Harmadik személyű nézőpont

Maximilian ujjai szorosan ráfonódtak kerekesszékének fémvázára, ujjpercei elfehéredtek az erőlködéstől. Az acél maró hidege a csontjaiig hatolt, de ez semmi volt ahhoz a jeges rettegéshez képest, amely a szívét rágta.

Vajon határt húz kettejük közé?

Ezt nem engedheti meg.

– Hogy érted azt, hogy nem számít? – csattant fel Maximilian, a hangja remegett a hitetlenkedéstől.