Alaric szemszöge

Tegnap elbúcsúztunk Maddoxtól és öt harcosomtól; két kocsival indultak abba a városba, ahol a fénykép készült.

Megbízom Maddoxban!

Nincs nála jobb, és tudom, hogy ha valaki megtalálhatja őt, az csakis ő lehet.

Az irodai telefonom csörögni kezd, miközben épp a város körüli falkákat veszem sorra; ha valamelyikben ott van, megtaláljuk. Felveszem a telefont, Maddox hív.

– Megérkeztünk