Seraphina érezte, ahogy vizes ruhái a testére tapadnak, és a völgy éjszakai szellőjének hűvössége megborzongatta. Szaporázta a lépteit.

Amikor úgy tűnt, mintha lépéseket hallana maga mögött, megállt és megfordult. A kanyargós kőösvény üres volt az utcai lámpák meleg fényében. A távolból a zene és nevetés halvány hangjai szűrődtek át.

Képzelgésnek tudta be az egészet, és ment tovább a szobája felé.