Amikor Seraphina visszanyerte az eszméletét, a feje olyan volt, mintha vattával tömték volna tele. Pislogott, a látása elhomályosult, miközben felmérte a környezetét – szürke betonpadló, a közelben felhalmozott rozsdás acélrudak, valamint repedezett, időjárás rágta falak.

Úgy festett, mint egy elhagyatott gyár, omladozó és élettelen.

Megpróbált felülni, de a kezét és a lábát szorosan megkötözték.