Harper

Alysa lassan, éles tekintettel körözött körülöttem. Tartása azonban laza volt, mintha már most unta volna a dolgot.

Kezemet magasan tartottam, lábamon könnyedén álltam, térdemet enyhén behajlítottam. Ahelyett, hogy az arckifejezését figyeltem volna, a súlypontjára összpontosítottam – a csípőjére, a vállára, a testsúlya mozgásának irányára. A bökkenő az volt, hogy egyetlen hangot sem hallott