Sharon

Kivettem a könyveimet a szekrényemből, és elindultam a következő órámra. Bárhová léptem, éreztem magamon a tekinteteket. Leszegett fejjel mentem, amíg be nem értem a terembe, és iszonyatosan dühös voltam.

Amikor beléptem, a terem már félig tele volt. Az emberek csoportokba verődve ültek. Éreztem, ahogy görcsbe rándul a gyomrom, amikor a tekintetük rám szegeződött.

Hátramentem egy üres helyr