Sharon

Nagyot nyeltem, és lesütöttem a szemem, az arcom égett. Nem vitatkozhattam. Igaza volt.

Amikor végre szünetet tartott, hogy levegőt vegyen, arra kényszerítettem magam, hogy halkan beszéljek, próbálva lecsillapítani őt. „Nézd a jó oldalát” – jeleltem mosolyogva. „Megtaláltuk Kaelt. Az ő lycanja mentett meg engem. Sok munkától kíméltelek meg téged.”

Apu meredten nézett rám. Egy pillanatig oly