Sharon

Lehajtva tartottam a fejem a könyvem felett, úgy tettem, mintha a szavaknak értelmük lenne, amikor egy árnyék vetődött az asztalra. Riadtan kaptam fel a fejem, és Kaelt találtam ott állni, kezében az ételes tálcájával.

Kihúzta a velem szemben lévő széket, és leült. Letette a tányérját az asztalra, majd előrenyúlt, és két ujjal lejjebb hajtotta a könyvemet, kényszerítve, hogy láthatóvá váljo