Seraphina

A reggeli napfény beáradt Declan hálószobájának ablakán, de alig derített valamit a hangulatomon. Alig aludtam valamit, az elmém megállás nélkül Declan csókjain járt.

Egy kopogás az ajtómon szakította félbe a gondolataimat. Lyra dugta be a fejét, a megszokott vidám arckifejezését aggodalom váltotta fel.

– Szia, fent vagy – mondta, és besétált egy gőzölgő bögre teával. – Hogy érzed magad?