Seraphina

Az ablaknál álltam a kórtermemben, és éreztem, ahogy a délutáni napfény felmelegíti a bőrömet, miközben figyeltem, ahogy egy nővér bepakolja a táskába az utolsó orvosi felszereléseimet is.

Miután a kezdeti kritikus időszak elmúlt, az orvos ragaszkodott hozzá, hogy bent maradjak megfigyelésen, és mielőtt észbe kaptam volna, két hét telt el.

„Készen állsz a hazatérésre, Seraphina?” Reginal