„Még mindig nem megy jobban ez a hazudozás dolog, bébi” – mondja, majd szipog egyet, és könnyezik a szeme, miközben a hagymát vágja.

„Nos, ha ennyire sírni fogsz miatta... Jól van, beteszlek a kilátás utánra. Végül is nem vagy olyan rossz látvány, azt hiszem” – ugratom egy túlzó szemforgatással. Hátraveti a fejét, és szipogva felnevet.

„A rohadt szemeim!” Fölé hajolok, és letörlöm a könnyeit, amik