Declan megrázta a fejét, és a szemembe nézett; az ujjai a hajamban turkáltak. „Kérlek, ne menj el. Inkább látlak minden nap, még ha bele is halok. Inkább szeretlek csendben, távolról, minthogy elsétálj, és soha többé ne lássalak, kérlek, ne tedd!” könyörgött bánatosan. „Tudom, hogy nincs jogom ezt kérni tőled, ha utálnod kell, utálj, elviselem. Bármikor inkább elviselem, hogy gyűlölsz, minthogy te