Nézem Seraphinát, amint Nathaniel és én előttem kilép a börtön ajtaján. – Olyan kibaszott büszke vagyok rá – mondom sóhajtva Nathanielnek, aki mosolyogva bólint.

– Én is. Ő egy harcos – szorítja meg a vállam Nathaniel, én pedig hálásan tekintek rá.

– Nem is tudom, hogyan fogom valaha is meghálálni neked, Nathaniel. Oly sokat segítettél nekem vele az elmúlt pár hónapban. Ha te nem lennél, még mindi