Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
A nő engem bámult, majd kikapta a kezemből a gyümölcslevet. – Köszönöm, Miss Sterling.
– Szóra sem érdemes – mondtam félmosollyal, miközben megragadtam Victoria karját, és elhúztam onnan.
Mögöttünk elhalt a fecsegés.
Victoria felszisszent: – A nézésedtől ötven árnyalattal sötétebb lett a bőre.
Felkuncogtam. – Ismerem az ilyenfajtát. Imádnak a hátad mögött ugatni, de kővé dermednek, ha a szemükbe n