Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

A nő engem bámult, majd kikapta a kezemből a gyümölcslevet. – Köszönöm, Miss Sterling.

– Szóra sem érdemes – mondtam félmosollyal, miközben megragadtam Victoria karját, és elhúztam onnan.

Mögöttünk elhalt a fecsegés.

Victoria felszisszent: – A nézésedtől ötven árnyalattal sötétebb lett a bőre.

Felkuncogtam. – Ismerem az ilyenfajtát. Imádnak a hátad mögött ugatni, de kővé dermednek, ha a szemükbe n