Miután eljöttek Victoria partijáról, Julian és Vivienne egyetlen szót sem szóltak egymáshoz.

Egyiküknek sem volt energiája megjátszani magát.

Az egész este egy hosszú megaláztatás-maraton volt, és mindketten túl dühösek voltak ahhoz, hogy úgy tegyenek, mintha mi sem történt volna.

A járdaszegélynél Julian szorosabbra húzta a kabátját, és odamorrantott: „Várj itt. Hozom a kocsit.”

„Rendben” – motyo