Elakadt a lélegzetem.

Pislogtam. Egyet. Kettőt.

Fogalmam sem volt, mit kezdjek ezzel.

A mellkasom összeszorult. A szemem égett.

Kinyitottam a számat, de nem jött ki hang a torkomon.

A hüvelykujja végigsimított az ajkamon.

"Nem kell mondanod semmit. Csak hallgass meg." A tekintetét az enyémbe fúrta. "Azt mondtad, hajlandó lennél a nyilvánosság elé állni. Csináljuk most. Posztold ki."

Kapart a torko