256. fejezet, Sera: Várni, hogy bekövetkezzen az elkerülhetetlen

„Ha egy kicsit is mélyebbre vágsz, elveszíted az ujjad.”

„Micsoda?” Felnéztem.

Fabrizio gyengéden kivette a precíziós pengét a kesztyűs kezemből. „Szétszórt vagy. Nem épp a legjobb állapot, ha éles tárgyakkal dolgozol.”

„Bocsánat.” Lehúztam a kesztyűt, és felálltam. „Azt hiszem, levegőre van szükségem.”

„Gyere velem a Café Loufoque-b