Alistair ott állt, és azzal az ismerős tekintettel figyelt, ami szinte már fájdalmasan nosztalgikusnak hatott.

A szívem aprót, tehetetlenül megremegett.

Amikor végre megtaláltam a hangom, fojtottan és idegesen szólaltam meg, anélkül, hogy észrevettem volna. „Te... mit keresel itt?”

„A... babákat jöttem megnézni” – mondta Alistair.

„Ó.”

Szóval csak emiatt jött.

„Hogy telt ez a pár napod?”

Azt hitte