Felállok, de Apa keze egy pillanatra a csuklómat súrolja.

– Maradj. Fiatal még az este, és reméltem, hogy sétálhatnánk egyet a tengerparton, mielőtt nyugovóra térünk.

Nem hagyom, hogy a lágy hangja megingasson. – Talán majd máskor. Jó éjszakát, Apa.

Hayes is feláll, és bár rám mosolyog, a szeme jéghideg és sötét lesz. – Kikísérlek az autódhoz.

Megkerüli az asztalt, és megáll mellettem, majd közele