Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Hogy pontosan mire, arról fogalmam sincs.
Felém fordul, a szemöldökét enyhén ráncolva. „Nem kísérsz be?”
„Nem.” Nem bízom magamban a közelében. Kinyitom az ajtót, és kiszállok, mire ő is így tesz. Megkerüli az autót, lassan és megfontoltan, egyenesen elém áll, és rám mered.
„És most mi lesz?” – kérdezi újra azon a hangon, azon a kibaszottul csengő, élénk és rohadtul kíváncsi hangon. A félelemnek n