Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

169(1)

HAYES

Lassan megőrülök.

Sloane úgy kerül, mint a leprást, és ez felemészt, lassan, fájdalmasan, és olyan módon, ahogy sosem gondoltam volna, hogy lehetséges.

Mindent, de mindent megtettem, hogy a közelébe férkőzzek, hogy beszéljek vele, de ő nem engedi.

Teljesen kizárt az életéből. Még a házánál sem tudom letámadni, mert visszaköltözött a szüleihez, még nagyobb távolságot teremtve közénk, é