Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
169(1)
HAYES
Lassan megőrülök.
Sloane úgy kerül, mint a leprást, és ez felemészt, lassan, fájdalmasan, és olyan módon, ahogy sosem gondoltam volna, hogy lehetséges.
Mindent, de mindent megtettem, hogy a közelébe férkőzzek, hogy beszéljek vele, de ő nem engedi.
Teljesen kizárt az életéből. Még a házánál sem tudom letámadni, mert visszaköltözött a szüleihez, még nagyobb távolságot teremtve közénk, é