175(1)

HAYES

Visszatértem, és úgy érzem, végre kapok levegőt. Végre visszatértem. Alig várom, hogy újra a karjaimban tarthassam Sloane-t. Már magam előtt látom az arcát, amikor meglát.

Ahogy a szemei felcsillannak, ahogy az ajkai azzá a gyönyörű mosollyá görbülnek, és az elkerülhetetlen visítás, ahogy a karjaimba ugrik.

Megnézem az órámat. A sofőröm késik. Remek.

Julian kinyújtózkodik mellettem, t