182(1)

SLOANE

Kiveszem a gyümölcslevet a hűtőből, az üveg hidege a tenyerembe harap. Kitöltöm egy pohárba, és nézem, ahogy a folyadék örvénylik. Belekortyolok. Keserű. Vagy talán csak én vagyok az.

A reggeli séták jelentették mostanában a menedékemet, az egyetlen dolgot, ami megóvott attól, hogy teljesen elveszítsem az eszemet, mert apa nem enged ki a házból.

Alig várom, hogy elhagyjam ezt a házat