– Köszönöm, Aldric király – válaszolta Zarek.

Aldric érezte a parancsoló hangsúlyt a hangjában. Ő maga is király volt, és felismerte a tehetséget, ha találkozott vele. Ez a férfi igazán tehetséges. És hatalmas erejű is, gondolta Aldric.

*Ha hozzáadom Elirát valakihez, aki ilyen, akkor biztos vagyok benne, hogy a Tündértűz nem fogja legyűrni őt* – gondolta.

Elirára nézett, aki kábultan bámult rájuk