Seraphina szemszöge

Késő volt, mire kijöttem a könyvtárból, csak arra vágytam, hogy Declanhez bújjak, és hagyjam, hogy a feledésbe csókoljon.

Azon az éjszakán túl Declan megváltozott; azóta minden éjszakát együtt töltöttünk.

Senkinek sem beszéltem róla, még Selenának sem, mert nem tudtam volna nevet adni annak, amik voltunk, és nem kérdezhettem meg tőle, hogy mik vagyunk, nehogy elrontsak mindent.