Seraphina szemszöge

Selenával sétáltam a karunk felé; siettünk, és már amúgy is nagyon késésben voltam.

Eleinte nem vettem észre semmit, de lassan érezni kezdtem, hogy az emberek engem figyelnek.

Ahogy az emberek felém fordították a fejüket, ahogy mutogattak, ahogy a tekintetük folyamatosan ingázott köztem és a világító telefonképernyőik között.

Összehúztam a szemöldököm, és azt suttogtam: „Miért