Seraphina szemszöge

A buszmegállóban ültem, karomat szorosan a mellkasom előtt összefonva, a táskám a lábamon pihent, a vállam pedig merev volt a dühtől és a zűrzavartól.

A fém pad még a ruhámon keresztül is hidegnek érződött. Majdnem húsz perce sétáltam már, a lábaim elfáradtak, a fejem tele volt, a szívem pedig hangosabban vert, mint a mellettem elsuhanó forgalom.

Fogalmam sem volt, miért feküdt