Aria a semmibe meredt. Számára megállt az idő. Az agya már nem is próbált egy Hayes nélküli világra gondolni. Legbelül majd' belehalt a vágyba, hogy hallhassa a hangját, még ha csak egyetlen egyszer is.

Csak Aaron hangjára vagy az ő etetési ösztönére reagált. Mintha csak azért kellett volna felnevelnie Aaront, mert muszáj, de a lelke kettészakadt, és a másik fele Hayesszel tartott.

„Mama.”

Ismerős