Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
A magassarkúm éles csattogása a márványon lelassított, így futtában lerúgtam őket, és rohantam tovább Victor után, aki már a bálterem hatalmas bejáratánál járt. Léptei célirányosak, szélesek, szinte katonásak voltak. Széles vállai kettészelte a tömeget, a pulzusom pedig majd' kiugrott a helyéből, ahogy próbáltam lépést tartani vele.
„Victor, kérlek. Várj!” A hangom élesen csattant a zajos teremben