ELARA SZEMSZÖGE

Próbáltam nyugodt maradni, de az ideges energia nem hagyott nyugodni. Legalább ötször leültem és felálltam, mielőtt eldöntöttem, hogy a fel-alá járkálás a legjobb opció.

– Drágám, tudom, hogy aggódsz, de bárcsak leülnél. Elszédülök a járkálásodtól – mosolygott rám Ravena vénasszony, és elkapta a kezemet, amikor megint elhaladtam mellette.

Fáradt mosollyal néztem le rá. – Sajnálom.