Dante nézőpontja:

Napokból hetek lettek.

Hetekből hónapok.

És holnap… pontosan egy éve lesz annak, hogy elveszítettem őt.

Elara…

Az én Lunám. A társam. A szívem.

Emlékszem a pillanatra, amikor a boszorkányok közölték velem, hogy a rúnák nyoma kihűlt. Hogy bárhová is vitték, a használt mágia régebbi minden követhető vérvonalnál – sötét, ősi, arra tervezve, hogy elvágja az emlékeket és az illatokat.